Általános tervezés
Épülettervezés
Szerkezettervezés
Infrastruktúra tervezés
Látványtervezés
Gépészeti tervezés

Revit analitikai modell SOFiSTiK felhasználásra

SOFiSTiK Statika felhasználóként elvárás lehet, hogy a számítás alapjául szolgáló statikai vázat ne csak kizárólag AutoCAD alapon állíthassuk elő, hanem a BIM folyamatba lépve intelligens módon használhassuk fel a Revit épületmodellben megbújó statikai vázat.

Mialatt a fizikai modellt építjük a Revitben, vele párhuzamosan a háttérben egy statikai váz is létrejön. Ez a kiindulási alapul szolgáló, felületekből, vonalakból és pontokból álló statikai váz tőlünk függetlenül készül, és tárolódik a Revit fájlban, amennyiben tartószerkezeti - structural típusú - elemeket készítünk.

A statikai váz további felhasználására aszerint van lehetőségünk, hogy rendelkezünk-e olyan végeselem szoftverrel, mely képes kapcsolatot teremteni a Revittel. Ez a kapcsolati lehetőség ott van a SOFiSTiK felhasználók kezében bármely statikai programcsomag részeként: SOFiSTiK Analysis + Design.

Az alábbiakban a Revit környezetbe integrálódó SOFiSTiK Analysis + Design modellgazdagítási, SOFiSTiK felé irányuló exportálási képességeit vesszük górcső alá.


Tulajdonságbővítés

A SOFiSTiK Analysis + Design a Revit statikai vázelemeit többletinformációval képes felruházni, melyek finomabb beállításra adnak lehetőséget: a hagyományos Revit tulajdonságok mellé egy dokkolható SOFiSTiK panelt kapunk, melynek tartalma a megjelölt elem típusának függvényében változik.

   

Nézzük meg ezen tulajdonságok lehetőségeit:

  • Az általános tulajdonságok legfontosabb jellemzője a csoport sorszám, melynek révén a későbbi, az építési fázisok szerinti időbeliség vehető figyelembe.
  • Az egyes elemeknél külön megadható a végeselemháló sűrűsége, akár rúd, akár héjelem kapcsán.
  • A felületelemeknél megadhatunk egy, a Revit fizikai modelljétől független vastagsági értéket, a felületelem számítási módját (lemezként, tárcsaként, héjként való figyelembevételét), és akár külpontos elhelyezkedését. Utóbbi ad alapot arra, hogy egy töréspontokkal ellátott, változó vastagságú lemez alsó síkját vízszintesnek tekintsük, és a vastagságot függőlegesen felfelé, lefelé, vagy központosan növeljük.
     
  • A rúdelemeknél beállíthatjuk a statikai viselkedést, hogy hajlítható rúdként, rácsrúdként, vagy kötélelemként szeretnénk szerepeltetni.
  • Ha lemezbordában gondolkodunk, akkor hasznos lehet, hogy a rúdelemek is elhelyezhetők külpontosan. Például a Revit modellben a bordát a lemez alsó síkján készítjük el. A lemez statikai felületét az alsó síkra állítjuk, külpontossá tesszük úgy, hogy a vastagság a sík fölé kerüljön, a lemezborda statikai vázát áthelyezzük az elem felső síkjára, majd aktiváljuk a külpontosságát.
       
  • A felületek éleihez elfordulási és/vagy elmozdulási csuklókat, rugalmas elfordulási lehetőséget rendelhetünk. Ennek előnyével akkor szembesülünk, amikor két felület találkozásakor nem kell hézagot képeznünk a Revit fizikai modelljében annak érdekében, hogy a felületek ne, vagy ne mereven dolgozzanak együtt egymással.
  • A rúdelemek végéhez társított Revit befogási viszonyok kiegészíthetők nyomaték-elfordulás görbéhez való társítással. Ezek a viszonyok nem kizárólag a rudak végpontjain, hanem a rúd teljes hossza mentén is alkalmazhatók (pl. rúd és felület csuklós kapcsolódása a rúd hossza mentén: rúdra felülő lemez).
  • A Revit helyben készített családjai annak ellenére, hogy tartószerkezetként hozzuk őket létre, automatikusan nem rendelkeznek statikai vázzal. Statikai vázuk manuálisan megrajzolható, a családon belül egy, a fizikai megjelenéstől függetlenített vonal, vagy terület formájában. Ez a váz alapesetben azonban csupán jelzés értékű, nem hordoz információkat a statikai számításra vonatkozóan: statikai váz-geometria kinyerésére alkalmas, de számításhoz nem.
    A SOFiSTiK Analysis + Design révén, ha a helyben készített családokban zárt vonalláncot készítünk vázként, akkor annak adhatunk egy vastagsági értéket, és héjként figyelembe vehetjük a számításban. Például egy lépcsőkar alá definiálhatunk egy helyben létrehozott, csak egy zárt statikai vázat tartalmazó területet, aminek vastagságot adva klasszikus héjként alkalmazzuk. Ugyanilyen módon készíthetünk "fiktív", keresztmetszettel a Revitben nem (de a SOFiSTiKben már hozzárendeléssel igen) rendelkező rudakat.
       
  • A SOFiSTiK által kínált többlettulajdonságokat megjeleníthetjük klasszikus Revit projektparaméterként is. Így egyrészt az adatokat a Revit Tulajdonság panelen keresztül is megadhatjuk, másrészt táblázatokat, kimutatásokat állíthatunk elő, címkézést és megjelenítési szűréseket végezhetünk.

Exportálási funkciók

Miután elkészültünk Revit környezetben, a SOFiSTiK Analysis + Design beépített funkciójának segítségével ellenőrizhetjük, hogy vannak-e megtámasztás nélküli elemek a Revit modellben. A vizsgálatról egy szöveges, átfogó riportot kapunk, melynek bejegyzéseit a modellben kijelöléssel vagy elkülönítéssel tudjunk beazonosítani. A program ebben a funkcióban a falak és a pillérek megtámasztási viszonyait vizsgálja.

Beállíthatjuk a későbbi számítás szabványát, ezt követően megfeleltetéseket végezhetünk. A program megkeresi a modellben használt Revit anyagokat, a családok keresztmetszeteit és teherhatásokat, melyekhez a saját SOFiSTiK ismeretanyagából hozzáillő szabványos párosítást ajánl fel. A keresztmetszeteknél a szabályos formák mellett a teljesen egyedi keresztmetszeteket is felismeri és felajánlja a számításhoz alkalmas változatot. A keresztmetszetek vasalásának anyagáról a program külön gondoskodik. A javaslatok tetszőlegesen módosíthatók, tulajdonságaik átírhatók. Segítségével a Revit modellezés során elhagyhatók a statikára irányuló, speciális beállítást igénylő többlettevékenységek.

A modell önsúlyának automatikus figyelembe vételét kérhetjük az általunk kiválasztott sorszámú teheresetbe. A Revit teheresetekbe sorolt terheket típusazonos módon (elemterhekből elemterhek, tetszőleges terhekből geometriafüggetlen terhek keletkeznek), tehereset-megfeleltetéssel exportálhatjuk. A Revit felületi elemterheit modellvonalakkal felszabdalhatjuk, és átalakíthatjuk szabad, geometriától független (pl. helyiségenkénti) hasznos terhekké.

Az adatátvitel során számos beállítási lehetőséggel élhetünk. Választhatunk a teljes térbeli modell, vagy a szintek szerinti (vagy elemkijelölés alapján előálló) alrendszerek közül.
Példa az alrendszerre: egy födémlemezt kijelölve a hozzá támaszként kapcsolódó falak, pillérek és gerendák kerülnek automatikusan átalakításra oly módon, hogy a gerendákból bordák, a falakból és pillérekből rugalmas megtámasztások keletkeznek. Így a számítást megoldhatjuk akár síkbeli feladatként is. Ha szintek szerint hozzuk létre az alrendszert, akkor köztük átjárást biztosíthatunk azzal, hogy a felsőbb szintek támaszreakcióit automatikusan az alsóbb szintekre terheljük.

Fontos megjegyezni, hogy csak azok az elemek kerülnek exportálásra, melyek az aktuális nézeten láthatók, így a teljes modell mellett kisebb összeállításokat is kezelhetünk önálló számításként.
Az exportálás során beállíthatunk egy abszolút, vagy egy az eleméret alapján relatív tűrést, aminek segítségével az elemek közötti hézagok, távolságok megszüntethetők, valamint az általunk megadott értéknél kisebb felületű áttörések automatikusan mellőzhetők.


Az adatkapcsolat jellege a Revit és a SOFiSTiK Statika között

A Revit modell exportálásakor a SOFiSTiKben ismert szerkezeti felületek, vonalak és pontok jönnek létre a SOFiSTiK központi adatfájljában (CDB). Ehhez a fájlhoz az AutoCAD alapú modellező szoftverrel hozzáférhetünk, és az ott található elemeket AutoCAD környezetben tovább finomíthatjuk, gazdagíthatjuk olyan tulajdonságokkal, objektumokkal, melyekre a Revit nem ad lehetőséget. Az adatkapcsolat geometriai tekintetben egyirányú.

Az ingyenes Autodesk Structural Analysis Toolkit telepítése után lehetőségünk nyílik a SOFiSTiK számítások eredményeinek Revit modellen történő ábrázolására.



A Revitben történő épületmodellezés lényegesen gyorsabb eljárás, mint a rudak és felületek megrajzolása, vagy vonalas drótvázból való újraépítés, és statikai jellemzőkkel való felruházás. Nem is beszélve arról, hogy a Revitben folyamatosan átlátjuk, a statikai és a fizikai modell egymáshoz való viszonyát: tudjuk, hogy a fal vagy a pillér vonalának helye hogyan indokolható a fizikai modellbéli elhelyezkedése alapján.

SOFiSTiK
Kapcsolat   |   Általános Szerződési Feltételek   |   Adatvédelmi tájékoztató   |   Impresszum